Egyesület megalakulása | Felépítése | Alapszabálya | Etikai Kódex | Tenyésztési szabályzat | Újság | Programok | Tenyésztőink

 

Csatlakozz te is az

egyesülethez!

 

Kitölthető és

belépési

nyilatkozat

itt érhető el!

 

Tenyésztési Szabályzat

1. A fajta leírása

A labrador retriever fajta gyökerei Kanadában, Újfoundlandban, a St. John's szigeten találhatók. A fajta nemesítő országa és így a fajta származási helye Nagy-Britannia. Richard Edwards (Lasgarn Kennel), neves angol labrador retriever tenyésztő és történetkutató "A labrador retriever eredete és története" írását a Tenyésztési Programhoz csatoltuk.

2. Tenyészcél:

A fajtagazda nemesítő ország Nagy-Britannia. A fajta eredeti tenyészcélja egy olyan vadászkutya kitenyésztése volt, amely a lövés utáni munkában az elejtett vad összeszedésében segítette a vadászt. A fajta a II. Világháborút követően show- és munka vonalra vált ketté, és ez a szétválás mind a mai napig markánsan megfigyelhető.

Ebből következően tenyészcélunk, hogy úgy a munkaképességet, mind a küllemet szem előtt tartva, kiegyensúlyozott idegrendszerű, a standardhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedek egységes rendszerben történő, ellenőrizhető, kulturált tenyésztése valósuljon meg.

3. Tenyésztés módszere: fajtatiszta tenyésztés

3.1. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok:

3.1.1. Tenyészkutyák tartása gazdasági épületben:

A kutyák lakhelyét a következőképpen kell kialakítani:

A falakat és a talajt hőszigetelő, könnyen mosható burkolattal kell ellátni. A tető nedvességet át nem eresztő, és tökéletesen huzatmentes kell, hogy legyen. Az egyes boxok elválasztását úgy kell kialakítani, hogy a kutyák egymást meg ne sebezhessék. A boxok olyan magasak legyenek, hogy a kutyák ne ugorhassák át, egyik oldalon jó kilátási lehetőséggel.

Kényelmes boxokat kell kialakítani, melyek mérete a következő: Egy labrador retriever esetében 4 m2, minden további azonos boxban tartott kutyának +2 m2. A boxokhoz kiegészítő kifutót kapcsoljunk, melynek mérete legalább 10 m2 legyen, további kutyánként +5 m2. Az ellető illetve kölyöknevelő hely legalább 3 m2 legyen a kölykök 8 hetes koráig. A kutyaház vagy garázs hőszigetelt vagy fűthető kell, hogy legyen, ahol a hőmérséklet minimum 10 C. Nagy helyiségekben, ahol ez a hőmérséklet nem érhető el, minden kutya részére hőszigetelt duplafalu zárt alvóládát kell felállítani, a talajtól megfelelő távolságra, az állattartó épületek építési szabályzatában leírtak alapján, illetve infralámpás fűtést kell biztosítani.

Vemhes, ellő vagy szoptató szukának és almainak saját nyugodt helyet kell biztosítani a hozzá tartozó kifutóval.

Az alom és felnevelési helység 18-24 C-ra fűthető hely. Az ellető ládában (min 120x120x30cm) minimum 25 C legyen a kölykök 2 hetes koráig.

Az ellető láda aljában fűtőlap használata ajánlott. Infralámpa felszerelése ajánlott (250 W) 80 cm magasan a láda egyik sarkában (Sterilizálásra is alkalmas). A helyet mindig tisztán, szárazon és féreg- és parazitamentesen kell tartani. Legyen jól szellőztethető és kielégítő természetes fény világítsa meg.

A kifutót úgy kell kialakítani, hogy a kutyák ne sérülhessenek meg, és át ne ugorhassák a kerítést. A kerítés anyaga olyan anyagból legyen, ami a kutyákat nem sérti meg és nem káros az egészségre. A kifutó terület napos és árnyékos, szél és eső ellen védett területekkel rendelkezzen.

A kutyákkal való állandó érintkezés, és a kennel szabályos időközönkénti ellenőrzése miatt nem megengedett, hogy a kennel a tenyésztő lakóházától 100 m-nél távolabb helyezkedjen el. Minden kutyának naponta legalább 1-2 órára nagyobb területen történő mozgási lehetőséget kell nyújtani.

A mozgási igényét sétával, a szabadban lévő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik kutyáival. Minden felnőtt és kölyökkutyának naponta legalább 1-2 óra emberi társaságot, érintkezést, beszédet és odafigyelést kapjon. Ez az odafigyelés a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell, hogy kiinduljon. Szigorúan tilos elsősorban a kutyákat láncon tartani. Tilos továbbá szűk ketrecben, vagy szállító boxokban tartani. Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon a kutya érdekében, védelmére átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett. Beteg vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen állatorvosi javaslatra meghatározott ideig zárt boxban, ketrecben lehet tartani.

3.1.2. Tenyészkutyák tartása és kölyök nevelése lakásban, vagy házban:

Amennyiben a kutya tulajdonosa a tenyészkutyákat, illetve a születendő almot saját lakásában illetve házában kívánja tartani, vagy felnevelni, úgy a 3.1.1 bekezdésben meghatározottak alapján kell a tenyészkutyák, illetve az alom helyét kialakítania. Ez esetben a kutyák mozgatására külön figyelmet kell fordítani, naponta többször a kutya igényéhez mérten biztosítani kell a kutya mozgását.

3.1.3. Tenyészkutyák tartása és kölykök nevelése nyitott vagy részben nyitott kennelben

A kennelen belül vagy vele közvetlenül összekötve minden kutya rendelkezésére kell, hogy álljon egy védett hely (kutyaház) amelynek a következő követelményeknek kell megfelelnie. A védett helynek minden oldalról hőszigetelt, egészségre nem káros és fertőtleníthető anyagból kell készülnie. A védett hely az időjárási hatások ellen nyújtson védelmet. A védett hely belsejét mindenkor tisztán, szárazon, féreg- és parazitamentesen kell tartani.

A védett hely akkora méretű legyen, hogy egy labrador retriever megfelelően tudjon benne mozogni, és a helyet testmelegével bemelegíteni. A védett hely nyílása akkora legyen, hogy a kutya akadálytalanul és sérülésmentesen tudjon közlekedni. A nyílást úgy kell kialakítani, hogy a kutya védve legyen a különböző időjárási viszontagságoktól. Továbbá szükséges egy olyan fekhely, ahol erős napfényben is a kutya árnyékba húzódhat.

Minden további a tartás és felneveléssel kapcsolatos szabályokra a 3.1.1 bekezdésben meghatározottak érvényesek.

Szankciók: A 3. Pontban leírtak be nem tartása esetén a tenyésztő kennelnevet nem kaphat ill. a tenyésztési jogosultságot az Egyesület bevonhatja, a kiskutyák az Egyesülettől származási lapra nem jogosultak. Amennyiben a fenti feltételeket biztosítja, a tartási mód felülvizsgálatát újra kérvényezheti, pozitív elbírálás után született kiskutyák származási lapot kaphatnak az Egyesülettől.

4. Minősítési rendszer

A minősítési rendszernél kiemelt fontosságú a küllem- és a munkabeli képességek minősítése. Ezért a következő pozitív kiemeléseket alkalmazza az Egyesület az eredmények minősítése során (4.1-4.3 fejezetek). Emellett minősítési pontrendszert is alkalmaz a tenyészegyedek minősítésére (4.4 fejezet).

4.1. Tenyészszemle minősítése

A tenyészszemlén nem tenyészthető, tenyészthető és tenyésztésre javasolt minősítések kerülnek kiadásra. Tenyésztésre javasolt minősítést csak abban az esetben kaphat egy kutya, ha a kitűnő küllem mellett a képességvizsgán is kitűnő eredménnyel teljesít és hideg vadat is apportíroz. A munkavonalú kutyák tenyésztésbe vétele esetén a küllemük megítélésénél csak a standardból kizáró hibák vizsgálatára korlátozódik. A tenyészszemle- és képességvizsga szabályzat a tenyésztési program része.

4.2. Kiállítási eredmények minősítése

A III. fejezet 3.4.1 pontban meghatározott Hungária Junior Championátus (HJCH), a 3.4.2 pontban meghatározott Hungária Championátus (HCH), a 3.4.3 pontban meghatározott Hungária Grand Championátus (HGCH), valamint a 3.4.4 pontban meghatározott Nemzetközi szépségchampionátus (ICH) címek mellett Hungária Show Championátus (HShCH) cím is kiadásra kerül.

A Hungária Show Championátus feltétele: CACIB illetve klubkiállításon elért 3 CAC cím elnyerése három különböző bírótól. Az első és harmadik cím között min. 12 hónapnak el kell telnie.

4.3. Munkaeredmények minősítése

Munkaeredmények elérhetők hazai illetve nemzetközi CACT és CACIT versenyeken. A Hungária Munka Championátus (HFTCH) cím feltétele legalább két hazai munkaversenyen CACT cím elnyerése.

4.4 Minősítési pontrendszer

Az osztálybasorolás alapvető feltétele a tenyészszemlén a tenyészthető minősítés megszerzése.

Minősítési pontrendszernél figyelembe vett szempontok:

I.  származás vizsgálat             - maximális elérhető pontszám:            10

II. szűrővizsgálatok eredményei - maximális elérhető pontszám:            20

III. saját kiállítási eredmények   - maximális elérhető pontszám:            20

IV. munka eredmények             - maximális elérhető pontszám:            20

V. utódellenőrzés                     - maximális elérhető pontszám:            30

                                         Maximálisan elérhető összpontszám:        100


Fenti szempontok alapján 3 osztályba soroljuk a tenyészegyedeket, amelyek:

1. Elsőosztály
2. Másodosztály
3. Harmadosztály

4.4.1. Származás vizsgálat

A felmenőkre és oldalági rokonokra vonatkozik / 4 generációra vizsgálva /.
Felmenők: szülők, nagyszülők, dédszülők. Oldalági rokonok: testvérek,  féltestvérek.

Kiváló származás:              10 CH ős                      10  pont

Nagyon jó származás:          8 CH ős                     7,5  pont

Jó származás:                     6 CH ős                        5  pont

Közömbös származás:      0 -2 CH ős között           2,5  pont

1 Világ- vagy Európagyőztes ős = 2 CH


Az ősök később megszerzett eredményeit utólag igazolhatja a kérelmező.

4.4.2. Szűrővizsgálatok eredményei

A tenyésztésbe vétel feltétele a labrador retrieverek csípőízületi és könyökízületi röntgenvizsgálattal történő szűrése, valamint szemészeti szűrővizsgálata. A minősítési pontrendszerben az örökletes betegségekre való szűrés a maximális elérhető pontszám 20 %-át teszi ki.

Csípőízületi diszplázia (HD) szűrés

A vizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni és igazolni azt. A röntgenfelvételen annak azonosíthatóságának érdekében szerepelnie kell a kutya tetoválási számának. Az MLRE-vel szerződésben lévő, az egyesület által megjelölt állatorvosoknál lehet a szűrést végeztetni. A HD vizsgálatra vonatkozó szűrőlap mellékelve (2. számú melléklet, 3 példányos, önindigós).
Kapják: 1. Egyesület, 2. Állatorvos, 3. Tulajdonos

Lebonyolítási rend: az állatorvos 15 napon belül elküldi az Egyesületnek, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe.

Tenyészthetők a "mentes" (A = 1 pont), a "majdnem mentes" (B = 2 pont), "enyhe" (C = 3 pont), HD minősítésű kutyák, az alább részletezett feltételekkel. (ld. a Tenyésztésbevétel szabályai c. résznél)

Könyökdiszplázia (ED) és ostechondrosis dissecans (OD) szűrés

A vizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie. A vizsgálatnak a könyök röntgenfelvétele mellett a vállízület osteochondrosis dissecans (OD) szűrésére is ki kell terjednie. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni és igazolni azt. A röntgenfelvételen annak azonosíthatóságának érdekében szerepelnie kell a kutya tetoválási számának. Az MLRE-vel szerződésben lévő, az egyesület által megjelölt állatorvosoknál lehet a szűrést végeztetni.

Lebonyolítási rend: az állatorvos 15 napon belül elküldi az Egyesületnek a vizsgálat eredményét, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe.

Azok a kutyák, amelyek "súlyos" könyökelváltozást mutatnak (artrózis), vagy amelyeket könyökdiszplázia miatti kezelésben kellett részesíteni, nem tenyészthetők.

Szemészeti szűrővizsgálat

A vizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie. Ezután egy szűrés eredménye egy évig érvényes, tehát a vizsgálat évente, vagy a következő tenyésztésbevétel előtt ismételendő. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni és igazolni azt. Az MLRE-vel szerződésben lévő, az egyesület által megjelölt állatorvosoknál lehet a szűrést végeztetni. A szemvizsgálatra vonatkozó szűrőlap mellékelve (1 számú melléklet, 3 példányos, önindigós). Kapják: 1. Egyesület, 2. Állatorvos, 3. Tulajdonos

Lebonyolítási rend: az állatorvos 15 napon belül elküldi az Egyesületnek, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe.

A tenyészthetőség feltétele a PRA (progresszív retina atrófia), HC (örökletes cataracta), és a RD (retina diszplázia) mentesség.

Szűrővizsgálatok pontozása:

HD és szem "mentes", könyök nem súlyos: 20 pont

HD eredmény minden rosszabb fokozata esetén fokozatonként 5 pontot le kell vonni.


4.4.3. Saját kiállítási eredmények pontozása

Interchampion, Európagyőztes, Világgyőztes             20 pont

Multi Champion                                                      20 pont

Hungária Grand Champion                                      15 pont

Hungária Champion                                               14 pont

Hungária Show Champion                                      11 pont

Hungária Junior Champion                                     10 pont

BIS                                                                       9 pont

Res. BIS                                                               8 pont

BOD                                                                     8 pont

BOG                                                                     7 pont

Fajtagyőztes                                                         6 pont

CACIB v. KLGY                                                       5 pont

Res.BOG                                                               4 pont

Derbygyőztes                                                        4 pont

FKLGY                                                                  4 pont

Res.CACIB                                                            4 pont

HPJ vagy CAC                                                       3 pont

Kitűnő                                                                  2 pont

Nagyon jó                                                            1 pont

Pontozásba beszámító kiállítások: FCI tagországokban FCI kiállításokon elért eredmények, nem FCI tagországokban az FCI által elismert eredmények. A pontozás során csak egy eredmény (a legmagasabb) vehető figyelembe.

Magyarországon rendezett kiállítások eredményei közül az vehető figyelembe, amelyeken az MLRE által elismert küllembírók valamelyike bírált.


4.4.4 Saját munka eredmények pontozása

Field Trial Interchampion                                        20 pont

Hungária Field Trial Champion                                15 pont

CACIT                                                                  10 pont

ResCACIT                                                              7 pont

CACT                                                                     5 pont

ResCACT                                                               4 pont

Munkavizsga I. díjas                                                3 pont

Munkavizsga II. díjas                                               2 pont

Munkavizsga III. díjas                                               1 pont

Pontozásba beszámító munkaeredmények: FCI tagországokban FCI versenyeken elért eredmények, nem FCI tagországokban az FCI által elismert eredmények. A pontozás során csak egy eredmény (a legmagasabb) vehető figyelembe.

Magyarországon rendezett versenyek és munkavizsga eredményei közül az vehető figyelembe, amelyeken az MLRE által elismert munkabírók bíráltak.

4.4.5. Utódellenőrzés

Kan esetében: a különböző szukáktól született almok 10%-ából származó utódok, de minimum 3 különböző szukától született alomból származó utódok eredményeinek bemutatása. Egy alomból 2 kölyök eredményének bemutatása szükséges, amennyiben többet mutatnak be, a legmagasabb kiállítási - és munka eredmény lesz figyelembe véve. Pl. 100 különböző szukát fedezett be a kan. Ebben az esetben minimum 10 különböző alomból származó 2-2 utód eredményét lehet figyelembe venni.

Szuka esetében: minimum 2 különböző kantól származó 2-2 utód eredményeinek bemutatása szükséges.
Lebonyolítási rend: dokumentumok másolatának bemutatása, amely azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe.

Az utódellenőrzés során 3 féle hatást lehet elkülöníteni egymástól:

a. Javító hatás:                   30 pont    
  (Amennyiben a hozzápárosított egyed CH, akkor az utódok ilyen minősítése is javító hatású)

b. Szinten tartó hatás:        15 pont

c. Rontó hatás:                    0 pont

Javító hatás: amennyiben a hozzápárosított egyed minősítésénél (az MLRE minősítési pontrendszerének kiállítási eredmények táblázata alapján) minden bemutatott utód magasabb minősítésű.

Szinten tartó hatás: amennyiben a bemutatott utódok minimum a hozzápárosított egyeddel azonos minősítésűek.

Rontó hatás: minden egyéb eset.

A minősítési pontrendszer életbelépése előtt már tenyésztésben lévő kanok esetében minimum 3 utód eredményének bemutatása elég a besoroláshoz. Ez alapján képzett minősítést 3 évre kapja a kan, utána a fenti szabályok vonatkoznak rá.
4.4.6. A tenyészegyedek osztályba sorolása

Az osztályba sorolás természetesen csak olyan kutyáknál történik, amelyek a tenyésztésből nem zárattatnak ki. Az első, ill. a másodosztályba való sorolás eléréséhez azok mind az 5 pontját teljesíteni kell.

Elsőosztály feltételei:                                  I.         7,5-10 pont

                                                               II.         11-20 pont

                                                              III.         11-20 pont

                                                              IV.          3-20 pont

                                                               V.         16-30 pont

Másodosztály feltételei:                              I.         min. 5 pont

                                                               II.        min.10 pont

                                                              III.         min. 5 pont

                                                              IV.         min. 2 pont

                                                               V.         min.  15 pont

Harmadosztály:  Az egyed rendelkezik tenyészszemlével és az MLRE Minősítési pontrendszerében a 2. pontban jelölt szűrővizsgálatokat elvégezte és ott legalább 10 pontot ért el.

Lebonyolítási rend: A dokumentumok másolatának bemutatása, melyek számítógépes nyilvántartásba kerülnek és bevezetik törzskönyvbe.

4.4.7 A minősítési pontrendszer magyarázata

Az osztályba sorolásnál egyik szempont többletpontja nem használható a másik szempont mínuszpontjának korrigálására. Minden egyes feltételt külön-külön teljesíteni kell. Minden évben a kanokat és a szukákat osztályokba kell sorolni, a tenyésztők által igazolt eredmények alapján. A lista nyilvános és mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen. A minősítés naptári évre vonatkozik. Import ill. átmenetileg itt tartózkodó egyedekre is érvényesek a szabályok.

Az az egyed, amelyik kizárólag az MLRE tenyészszemléjével és képességvizsgájával rendelkezik, TENYÉSZSZEMLÉZETT egyednek nevezzük. A képességvizsga ugyanis a tenyészszemle részének tekintendő.


5.TENYÉSZTÉSBE VÉTEL SZABÁLYAI

5.1. Tenyésztésbe vétel feltételei

5.1.1. Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyészkutyák és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani. (lásd: 3.1 pont) Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, elegendő szabad kifutó és emberi odafigyelés.

5.1.2. Tenyésztésbe csak olyan labrador retriever állíthatók, akik:

a)     Az Egyesület által kiadott vagy az FCI által elismert származási lappal rendelkeznek,

b)     „tenyészthető” minősítést szereztek az Egyesület tenyészszemléjén, és

c)  egészségügyi követelményeket teljesíti:

a tenyészegyed rendelkezzen a következő orvosi vizsgálatokkal:

- Csipő-dysplázia eredménnyel (mentes, majdnem mentes, enyhe fokozattal),

- Könyök dysplázia eredménnyel (nem súlyos fokozattal),

- Progressziv Retina Atróphia szűrés negatív eredménnyel, illetve

- Etrópium, Entrópium, HC, és RD mentesség eredménnyel.


Tenyésztésből kizáró egészségügyi okok:

súlyos minősítésű csípő- illetve könyök izületi dysplázia,

PRA, Etrópium, Entrópium, HC, és RD pozitív eredmény.

Csípő-dysplázia vizsgálati eredménytől függően a tenyészegyedek használatánál a következő pontrendszert, mint minimum feltételt kell alkalmazni:

Az egyes fokozatok 1-3 pontig terjednek (mentes-1, majdnem mentes-2, enyhe-3), és úgy kell a párosítást megtervezni, hogy a két szülő összes HD pontszáma ne haladja meg a 4 pontot.

Az Egyesület a „B” származási lapot nem fogadja el.

Amennyiben az importált labrador retriever a származási országban nem lett tetoválva vagy mikrochippel ellátva, akkor a honosított származási lap számát utólagosan be kell tetováltatni az Egyesület egyik tenyésztési felügyelőjénél, aki egyben hivatalos tetováló mester. Az országban átmenetileg tenyésztés ill. kiállítás céljából tartózkodó kutyákra ez nem vonatkozik, de az azonosításuk kötelező. Import kutyák csak honosított származási lappal szerepelhetnek.

5.1.3. Olyan labrador retrieverek, akiknek a szülei az Egyesület tenyésztés engedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az Egyesület törzskönyvébe nem vehetők fel.

5.1.4. Az Európai Unióból vemhesen importált szukáknak esetében a származási országból származó tenyésztési engedélyt az Egyesület elfogadja. Minden más esetben a vemhesen importált szukáknak az ellést követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Az alom bejelentése után a származási lapok kiadása addig szünetel. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők törzskönyvi nyilvántartásba.

5.1.5. Az importált kanok esetén, ha a kutya az Európai Unió valamely országában tenyészthető címet szerzett, akkor azt az Egyesület elfogadja. Minden más importált kan esetében, még akkor is, ha külföldi Champion címük van, csak az Egyesület tenyészszemléjén szerzett „tenyészthető” minősítés után lehet tenyésztésbe állítani.

5.1.6. Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvező szervezet fedeztetési igazolása alapján.

5.1.7. Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

5.2. A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső határai

5.2.1 A kan kutyákat legkorábban 12 hónaposan lehet tenyésztésbe állítani, felső korhatár nincs.

5.2.2 A szuka kutyát legkorábban 20 hónaposan-, legkésőbb 8 évesen lehet pároztatni.

5.2.3 A szuka kutya 6 almot nevelhet fel, a továbbiakban minden pároztatás előtt az Egyesület  tenyésztésvezetőjétől engedélyt kell kérni a pároztatáshoz a szuka kutya bemutatásával. Ezzel a korlátozással célunk, hogy nem megfelelő kondíció ill. betegség esetén ne lehessen tenyésztésben tartani a szukákat.

5.2.4 Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

5.3. Két kölykezés közötti idő

5.3.1. Két kölykezés között a szukánál egy tüzelést ki kell hagyni. A labrador retrievereknél a normális alomszámnak a 8 kölyök számít.

5.3.2 Ha egy alomban 8 kölyöknél több van, akkor a tenyésztő köteles vagy dajka-kutyát használni, vagy a kölykök póttáplálásáról gondoskodni úgy, hogy az anyakutya kondíciója ne csökkenjen és életét ne veszélyeztesse. A dajkakutyát - amennyiben elhullik az anyakutya vagy nincs teje - be kell jelenteni, amit a felügyelő szúrópróbaszerűen ellenőriz.

5.3.3 Két császármetszés után a szuka kutyát ki kell vonni a tenyésztésből.

5.3.4. A törzskönyvezés bejegyzi a szuka származási lapjára és az állomány nyilvántartásba az ellési dátumot, az alomszámot, az alomhoz tartozó kölykök törzskönyvi számát.

5.3.5. Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

5.4. Almonként törzskönyvezhető utódok száma

5.4.1 Az Egyesület minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor dajka-kutya bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.

5.5. Elsőfokú rokonok közötti pároztatás

5.5.1 Elsőfokú rokonok közötti pároztatás csak a tenyésztésvezető előzetes engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben. A tenyésztésvezetőnél írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt kérni. Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással.

Az elbírálás ideje max.: 30 nap.

5.6. Életteljesítmény

5.6.1 Kanok:

A tenyészengedélyhez jutott kanok a kan tulajdonos saját tenyészszukáinak fedezésén kívül évente 10-szer fedezhetnek, és a 20. fedezés után utódellenőrzés keretében kerül elbírálásra, hogy a kan korlátlan fedezési engedélyhez jut a továbbiakban, vagy korlátozás alá esik, vagy tenyészengedélyét bevonja az Egyesület.

5.6.2 Szukák:

A szukáknak maximális 6 db. alomja lehet az élete során. Utódszámra nincs ezen a kereten belül korlátozás.

5.6.3 Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

5.7. Fedeztetés feltételei

5.7.1. A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek meggyőződni arról, hogy a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a hozzá párosított egyed megfeleljen.

5.7.2. Minden pároztatást a törzskönyvi nyilvántartó számára 8 napon belül az egyesületnél be kell jelenteni. Az ide vonatkozó formanyomtatványt precízen ki kell tölteni a kan és a szuka adataival. A fedeztetési jegyzőkönyvet a szuka tulajdonosának a kan származási lapjának másolatával (mindkét oldalról) kézhez kell kapnia, amint a fedeztetési díj ki lett fizetve.

5.7.3. Importált fedezőkanoknál csak olyan származási lap ismerhető el, amely az egyesület által kiadott, honosított számmal lett ellátva.

5.7.4. Ha egy szuka üresen maradt azt az egyesülettel közölni kell.

5.7.5. Minden fedeztetést új nyomtatványon kell jelenteni, akkor is ha a szuka üresen maradt.

5.7.6. Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására. Ezt a vizsgálatot csak az egyesület által kijelölt és elismert állatorvos végezheti.

5.7.7. Olyan állatok spermáját, amelyek külföldön élnek (hűtött spermát) csak az egyesület által kijelölt állatorvos használhat fel mesterséges megtermékenyítés céljából. A sperma elküldéséhez csatolni kell a kan származási lapjának másolatát a levevő állatorvos aláírásával és pecsétjével ellátva, valamint a tökéletesen kitöltött fedeztetési igazolást. Ilyen esetekben az utódoknál DNS vagy vérvizsgálattal ellenőrizni lehet a származás valódiságát. Ez esetben a költségeket a tenyésztő viseli, a vizsgálatot a tenyésztésvezető rendeli el.

5.7.8. Az átmenetileg az országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási lapon szereplő törzskönyvi számot kell elfogadni.

5.7.9. Minden fedeztetést az egyesületnél beszerezhető hárompéldányos sorszámmal ellátott fedeztetési jegyzőkönyvön kell bejelenteni. A fedeztetési jegyzőkönyvet a kan tulajdonosa a fedeztetés helyszínén a szuka tulajdonossal közösen állítja ki (olvashatóan) és írja alá. A fedeztetési jegyzőkönyv 1 példánya a kan tulajdonosánál, 1 példánya a szuka tulajdonosánál marad. A harmadik példányt 8 napon belül kell a szuka tulajdonosnak az Egyesület törzskönyvezési részlegéhez el kell juttatnia személyesen vagy levélben.

5.7.10. A beérkezett fedeztetésre vonatkozó dokumentumok azonnal számítógépes nyilvántartásba kerülnek az egyesület központi adatbankjában.

5.7.11. A fedeztetési jegyzőkönyv a következő adatokat kell tartalmaznia:

Fedező kan neve

Azonosító jele

Születési időpontja ( év, hó, nap )

A fedeztetés dátumai

Kan tulajdonos neve , címe

Szuka neve

Azonosító jele

Születési időpontja ( év, hó, nap )

Előző ellés dátuma ( év, hó, nap )

Szuka tulajdonos neve címe

5.7.12. A szuka tulajdonosának lehetősége van az egyesület felé – a 3.sz. formanyomtatványon - bejelenteni a tervezett párosítást, ezáltal elkerülheti a nem kívánatos párosítást (ez esetben az utód nem kap származási lapot).

5.7.13. Formanyomtatványok mellékelve:

tervezett fedeztetési bejelentő (3.sz.melléklet)

fedeztetési megállapodás (4.sz. melléklet)

fedeztetési jegyzőkönyv (5.sz.melléklet)

5.8. Alombejelentés

5.8.1. Az alombejelentőt az egyesületnél lehet beszerezni. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Először a kanokat azután pedig a szukákat kell felsorolni. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a szuka, és a kan tenyész engedélyének és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát. Továbbá csatolni kell a fedeztetési igazolást és az esetleges kiállítási eredményének és a szűrővizsgálatok másolatát is.

5.8.2. Az alombejelentőt legkésőbb a kölykök négy hetes koráig kell az egyesületnél leadni. Ezen bizonylatok a származási lapok kiállításának bizonylatait képezik.

5.8.3. Minden év december 31-én az aktuális évre vonatkozó alomnyilvántartás és ellésbejelentés bezárul.

5.8.4. Alombejelentőt a 6.sz. melléklet (2 példányos, önindigós, sorszámozott) tartalmazza.

5.9. Kennel nevek, kennel-névvédelem

5.9.1. A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet - illetve fajtát -, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható, kivéve örökösödést családtagok között.

A kennel nevet nem lehet megváltoztatni. Kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek.

5.9.2. A kennel nevet idejében az alom bejelentése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell az egyesületnél igényelni. A kérelmező tenyésztő igénybejelentésére információs anyagot (tenyésztési szabályzatot, stb) kell biztosítani. Igénylését egyidejűleg továbbítják az illetékes tenyésztési felügyelőhöz, aki ellenőrzi a szóban forgó tenyészet adottságait, hogy azok megfelelnek-e a tenyésztési szabályzatban leírtaknak Pozitív esetben a kennel név védetté válik. Az igényelt kennel nevet az egyesület hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni és a fellebbezési határidő leteltével (anyilvánosságra hozatal utáni hónap vége), és a védelmi díj befizetése után a kennel név végérvényesen védetté válik. Ajánlatos a kennel nevet az FCI-nél nemzetközileg védetté nyilvánítani.

5.9.3. A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre.

5.9.4. Olyan tenyészszukák esetében, amelyeknek tulajdonosai különböző FCI tagországokhoz tartoznak, szerződést kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról.

5.9.5. Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről atulajdonosok között írásos szerződést kell kötniamelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek.

5.9.6. Szankciók: 5. pontban leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kutyák származási lapot nem kaphatnak.

5.9.7. Formanyomtatványok mellékelve:

Kennelnév igénylő adatlap 7.sz.melléklet, egy példány, az asszisztens továbbítja a tenyésztési felügyelőhöz, kennel első megtekintése céljából.

Kennel első megtekintése 8.sz.melléklet, egy példány, tenyésztési felügyelő kitölti, továbbítja a főfelügyelő részére, aki az elbírálás eredményéről írásban tájékoztatja a törzskönyvezést, ahol az eredmények nyilvántartásba kerülnek.