Egyesület megalakulása | Felépítése | Alapszabálya | Etikai Kódex | Tenyésztési szabályzat | Újság | Programok | Tenyésztőink

 

Csatlakozz te is az

egyesülethez!

 

Kitölthető és

belépési

nyilatkozat

itt érhető el!

 


Magyar Labrador Retriever Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Magyar Labrador Retriever Egyesület az 1989. évi II. és az 1997. CLVI. törvény alapján működik. Az alapító tagok taggyűlése az egyesület létrehozását 1998. október 4. napján határozta el, megállapítva az egyesület alapszabályát.

I. Általános rendelkezések

Az Egyesület neve:

Magyar Labrador Retriever Egyesület

Az Egyesület székhelye: 1165 Budapest, XVI. kerület, Rezgőfű utca 10/b.

Az Egyesület önkormányzati elven működő kutyabarát természetes és jogi személyek társadalmi szervezete.

Az Egyesület elfogadja az FCI által mindenkor elismert magyarországi csúcsszervezetet. (FCI – Federation Cynologique International, Nemzetközi Kynológiai Szövetség) Az Egyesület az FCI alap- és működési szabályzata előírásainak megfelelően csatlakozhat bel- és külföldi kinológiai szervezethez.

II. Az Egyesület célja és tevékenysége

Az Egyesület működési célja:

- A labrador retriever kutyát kedvelők, tartók és tenyésztők egyesületbe tömörítése, érdekeik védelme, valamint a fajta védelme.

- A labrador retriever tenyésztésének, elterjesztésének elősegítése és támogatása.

- A fajtára vonatkozó törzskönyv megvalósítás és ennek, mint a Magyar Eb Törzskönyv – MET – vezetése.

- A fajta állatvédelmével kapcsolatos tevékenységek végzése és támogatása. - A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése érdekében vakvezető kutyák, terápiás kutyák és mozgássérülteket segítő kutyák képzésének a támogatása.

- A fajtával kapcsolatban kinológiai tudományos kutatás végzése, fajta kiképzésével és bírálatával foglalkozók oktatása, a fajtával kapcsolatos ismeretterjesztés végzése, sportversenyek szervezése.

- Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében ismeretterjesztő, sport és oktató rendezvényeket szervez más kinológiai szervezetekkel. Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjának 2. alpontjában foglalt tudományos tevékenység, kutatás, a 3. alpontjában foglalt oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, a 8. alpontjában foglalt természet- és állatvédelmi, a 11. alpontban foglalt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, valamint a 14. alpontban foglalt sport közhasznú tevékenységet végez (a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján végzett sporttevékenység kivételével).

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait – tagjai körén kívül is – bárki igénybe veheti.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban foglalt közhasznú tevékenységre fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártokitól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület tevékenysége:

- vadászkutyás sport szervezése, lebonyolítása,

- tenyészállat minősítések és bírálatok szervezése,

- versenyek szervezése, - állat- és természetvédelem támogatása,

- kinológiai tanfolyamok, előadások szervezése,

- kinológiai tárgyú könyvek és folyóiratok kiadása,

- egyéb tevékenység, amely az Egyesület céljait elősegíti.

III. A tagsági viszony

Az Egyesület tagja lehet, aki az alapszabályt és az etikai kódex rendelkezéseit elfogadja és a tagdíjat befizeti, és a vezetőség az Egyesület tagjai sorába felveszi. A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozattal és a vezetőség határozatával jön létre. A vezetőség elutasító határozata ellen a határozat kézbesítését követő 15 nap alatt a taggyűléshez lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni.

A tagsági viszony megszűnik:

- a kilépés írásbeli bejelentésével

- az egyéves tagsági díj – felszólítás ellenére – való nemfizetésével

- a tag halálával

- a taggyűlés kizáró határozata alapján, amennyiben a tag az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat

- az Egyesület megszűnésével vagy megszüntetésével

Az Egyesület tagjai:

- alapító tagok,

- rendes tagok,

- tiszteletbeli tagok.

Az alapító tagok az Egyesület alapítói, akik a megalakulásról szóló jegyzőkönyvet aláírták.

A rendes tagok az Egyesület alapító tagjaihoz időközben csatlakozott – a vezetőség által felvett – és a belépési feltételeknek megfelelt, személyek, jogi személyek.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület vezetősége által felkért személyek. A tiszteletbeli tag felvételét az Egyesület vezetősége terjeszti a taggyűlés elé. A tiszteletbeli tag felvételéhez a taggyűlés 2/3-os szavazata szükséges. A tiszteletbeli tag felvételéhez ezen túl semmilyen más, előzetes feltételnek nem kell teljesülnie. A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni, azt támogatni, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható az Egyesület vezetőségébe. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, tagsági viszonya kizárólag a tagsági viszony megszüntetésének bejelentésével és a tag halálával szűnik meg.

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

Az Egyesület tagja jogosult:

az Egyesület céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, a döntésekben szavazati joggal részt venni, az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni, választhat és választható az Egyesület szerveibe.

Az Egyesület tagja köteles:

a szervezeti életben részt venni, a rábízott, illetve elvállalt feladatokat végrehajtani, tisztségbe való megválasztása esetén ezt a legjobb tudása szerint ellátni, a vállalt tagsági díjat rendszeresen megfizetni minden év március 31. napjáig.


V. Az Egyesület szervezete és működése

Az Egyesület vezető szervei: a taggyűlés és a vezetőség. A taggyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A taggyűlést az elnök évente egyszer – annak időpontját legalább 8 nappal megelőzően – írásban összehívja. A meghívókat – amelyeknek a napirendet is tartalmazniuk kell – az Egyesületi tagnyilvántartásban feltüntetett lakcímre kell postázni. A taggyűlés tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, valamint a taggyűlésen részt vett két tag hitelesít.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az alapszabály megállapítása, módosítása, az elnök, alelnök, titkár, kincstárnok és a 6 vezetőségi tag megválasztása, felmentése, az egyes vezetőségi tagok lemondásának tudomásul vétele, az Egyesület céljainak és tevékenységi körébe tartozó feladatok meghatározása és végzése, az évi költségvetés, tagdíj meghatározása, az Egyesület feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülés kimondása, a fegyelmi jogkör gyakorlása, a vezetőség éves beszámolójának és az éves közhasznú jelentés elfogadása, valamint mindaz, amit jogszabály, vagy alapszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A vezetőség 10 főből áll, megbízatása 2 évre szól, évente legalább négyszer, szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A vezetőséget (melynek tagja az elnök, alelnök, titkár, kincstárnok és 6 vezetőségi tag) az Egyesület taggyűlése titkos szavazással választja meg. A vezetőségi ülést az elnök hívja össze írásban, napirend közlésével, legkésőbb az ülést megelőző 8. napon. A vezetőség szervezi, irányítja az Egyesület munkáját. Tevékenységéről a taggyűlést rendszeresen tájékoztatja és jelentősebb kérdésekben köteles állásfoglalását kikérni. A taggyűlést évente legalább egy alkalommal összehívja. Köteles akkor is összehívni, ha azt a tagok legalább negyede a cél megjelölésével írásban kéri, vagy bíróság rendelte el az összehívást. Az Egyesület elnöke és alelnöke önállóan képviselik az Egyesületet, a testületi szervek ülései között gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról. Akadályoztatásuk esetén az Egyesület ügyeiben bármely vezetőségi tag jogosult meghatalmazás alapján eljárni. Az Egyesület titkára az elnök irányításával szervezi és intézi az Egyesület ügyeit, gondoskodik a vezetőségi ülések rendszeres megtartásáról, a szervezet feladatinak elvégzéséről . A kincstárnok kezeli a szervezet rendelkezése alatt álló pénzeszközöket. Elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót.

VI. Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, pályázatokon elnyert támogatásokból, magán- és jogi személyek adományaiból, valamint saját gazdálkodásának eredményéből képződik. Az Egyesület céljai megvalósításának elősegítése érdekében másodlagosan, saját gazdálkodást is folytat, melynek keretében árbevétel ellenében különböző szolgáltatásokat nyújt, megbízásokat teljesít, pályázatokon vesz részt. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület tagjai évi 4.000.- Ft (négyezer forint) tagdíj fizetésére kötelesek.

Amennyiben a tag elmulasztja az éves tagdíj befizetését a tárgyév március 31. napjáig, törlendő az Egyesület tagjai közül. Az Egyesület tisztségviselői feladataikat társadalmi munkában látják el, készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. Számviteli feladatok ellátására tiszteletdíjas könyvelőt lehet alkalmazni. Az alkalmaztatás felől a vezetőség dönt.

VII. Határozathozatal

A vezetőségi ülés határozatképes, ha azon a tagok közül legalább 6 fő jelen van, a taggyűlés határozatképes, ha azon a részvételre jogosultak 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belüli időpontra összehívott második ülés változatlan napirenddel és a megjelent tagok létszámára tekintet nélkül határozatképes, ezt a szabályt a meghívóban fel kell tüntetni. A határozatokat a taggyűlés és a vezetőség szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza, ha az alapszabály másképpen nem rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt. A határozatokat folyamatos sorszámozással ellátva a Határozatok Könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozat tartalmát, időpontját, hatályát, valamint a támogatók és ellenzők számarányát. A bevezetést a taggyűlési és vezetőségi jegyzőkönyvben foglaltak alapján az Egyesület elnöke végzi és hitelesíti a bejegyzést. Titkos szavazás szükséges, ha a döntést hozó szerv szótöbbséggel így határoz. Személyi kérdésekben a döntést hozó szerv jelölő bizottság felállítását igényelheti.

VIII. Az Egyesület jegyzése, aláírási jog

Az Egyesületet jogosult jegyezni az Egyesület elnöke és alelnöke akként, hogy az Egyesület géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alá saját nevét önállóan írja. Az Egyesület bankszámlája fölött az elnök és vezetőségi tag együttesen rendelkezik.


IX. Összeférhetetlenségi szabályok

A taggyűlés és a vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabály ónak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be –annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztatozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél betölt. Amennyiben az Egyesület éves bevétele az 5.000.000.- Ft-ot meghaladja, az Egyesület köteles felügyelő bizottságot létrehozni, az 1997. évi CLVI. törvény előírásainak megfelelően.


X. Nyilvánosság

A taggyűlés és a vezetőség határozatait az Egyesület titkára az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 8 napon belül ajánlott levélben, a nyilvánossággal pedig az Egyesület Internet honlapján közli. Az Egyesület titkára előzetes bejelentésre az Egyesület székhelyén minden érdeklődő számára biztosítja az Egyesület működése során keletkezett iratokba való betekintés jogát. Az Egyesület a működése módját, szolgáltatásai igénybevételének módját, valamint beszámolóit az Egyesület Internet honlapján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület taggyűlése és a vezetőségi ülés nyilvános, esetenként azonban üzleti titok, vagy személyiségi jog védelme érdekében a testületi szerv a zárt ülés megtartása mellett dönthet. A határozatok kihirdetése ilyenkor is nyilvánosan történik.


XI. Záró rendelkezések

Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az 1989. évi II. (egyesületi), az 1997. évi CLVI. törvény, továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.